Interjú · május 2026

Tóth Balázs a csendes ébredésről

Egy budapesti edzői beszélgetés a Lehel téri kávézó hátsó asztalánál arról, milyen lehet egy reggel, ha nem a kávé szervezi.

Tóth Balázs edző és Kovács Anna újságíró beszélgetnek egy budapesti kávézóban
Tóth Balázs
Edző · 8 év gyakorlat · Budapest
Kovács Anna
Főszerkesztő · Flowbody

A beszélgetés egy szerda délelőttön zajlott, kávé nélkül — Balázs egy bögre meleg vízzel ült le. Az alábbi átirat hosszabb és rövidebb válaszokból áll, a változtatások csak nyelvtani jellegűek.

Q: Te magad reggel mit szoktál inni elsőként?
Meleg vizet. Régebben kávét, és az volt az érzésem, hogy a kávé jelenti azt, hogy „elindult a nap”. Egy ideje viszont nem akarom, hogy a nap egy stimulánssal kezdődjön. A meleg víz inkább egy gesztus, mint egy ital — egy nyugodt indítás. Ettől még iszom kávét napközben, csak nem reggel hatkor.
Q: Mit ajánlasz olvasónak, aki olvasta ezt a mondatot, és úgy érzi, neki kávé nélkül nem indul be a reggel?
Először is, hogy ne csinálja drámává. Ha valaki évek óta kávéval kezd, az nem hiba, és nem szükséges hirtelen megszüntetni. Annyit kérek tőle, hogy egy héten egy-két reggel próbálja ki: várjon vele tizenöt-húsz percet, és nézze meg, mit csinál a test, ha nem azonnal kapja a koffeint. Sok kliensem azt mondja, hogy ettől nem rosszabb lett a reggele — csak más.
Q: A „nyugodt reggel” fogalmát mit takarja a gyakorlatban?
Számomra ez egy strukturált negyven perc. Nincs benne futás, nincs benne nagy edzés. Van benne öt perc nyújtás, egy lassú reggeli, egy átolvasott rövid hír — nem a teljes hírfolyam, csak egy lap. A „nyugodt” nem azt jelenti, hogy üres, hanem azt, hogy lassú. Egy reggel akkor nyugodt, ha a tempóját én diktálom, és nem a telefon.
Q: Mit teszel, ha egy kliens azzal jön, hogy mindig sietve ébred?
Először megnézzük, mikor fekszik le. Hetven százalékban ott van a kérdés gyökere. Ha valaki éjjel egykor fekszik, akkor a hatos ébresztés sietve fog telni — nincs ezzel mit kezdeni reggel. Tehát a beszélgetés sokszor inkább az esti rutinról szól, mint a reggeliről.
Q: Mennyit edzel reggel?
Magam keveset. Egy óra séta a Margitszigeten, ha az időjárás engedi. Az igazi edzéseim délután vannak. Sokszor ajánlom ezt klienseimnek is — nem azért, mert reggel ne lehetne edzeni, hanem mert sok ember számára a reggel a leglassúbb. Azt nem kell tovább megterhelni egy intenzív edzéssel.
Q: Mit gondolsz a divatos „nézz szembe a nappal, jeges zuhany, intenzív edzés napkelte előtt” típusú reggeli tartalmakról?
Egy keskeny rétegnek működik. Az átlagos budapesti olvasónak, aki egy munkahelyre megy reggel, családot is ébreszt vagy nem alszik elég jól, ez a forgatókönyv inkább nyomás, mint segítség. A Flowbody olvasójának én másra szavazok: kevesebb döntésre reggel hétig. Készítsd elő előző este, amit lehet, és menj végig automatikusan az első órán. Nem azért, mert csodát fog hozni, hanem mert kíméli az akaratot a nap egészére.
Q: Ha valakinek csak egy dolgot kellene változtatni a reggelén, mi legyen az?
Tedd le a telefont az ágyról. Nem kell letiltani, nem kell ébresztőt cserélni — csak ne kapj utána azonnal. Egy reggel akkor csendes, ha az első tíz perc nem értesítésekről szól. Sok kliensem ebből az egyetlen változtatásból érzékelt egy másfajta napot.
„Egy reggel akkor nyugodt, ha a tempóját én diktálom, és nem a telefon.”
Q: Hogyan szervezed a heti edzéseidet, ha pihenőnapot is építesz be?
Két edzésnap után egy pihenőnap, aztán két edzésnap, megint egy. Hétvégén egy hosszabb mozgás — ez lehet kerékpározás, túra, úszás. A pihenőnap nem alvás napja, hanem mozgás-szüneté. Sokszor sétálok rajta, de az nem edzés.
Q: Az olvasóink visszatérő kérdése: kell-e reggel reggelizni?
Erre nem létezik egységes válasz. Vannak, akik reggelivel jobban érzik magukat, vannak, akik nem. Edzői szempontból az számít, hogy a nap energiája hova kerül. Ha az olvasó reggeli nélkül megy edzőterembe és rosszul lesz, az válasz. Ha reggeli nélkül jobban tud koncentrálni egy nem-fizikai munkahelyen, az is válasz. A Flowbody nem ad általános étrendi tanácsot, és én sem.
Q: Mit gondolsz az „aktív életstílus” fogalmáról?
Egy átlagos városlakónál ez nem heti hét edzést jelent, hanem heti két-három strukturált mozgást, és napi húsz-harminc perc gyaloglást, ami a hétköznapi életbe természetesen beépül. Aki ezt el tudja érni hosszan, az aktív életet él. Aki ennél kevesebbel él, az nem rossz ember — egyszerűen másfajta életet él.
Q: A kiégés szót sokan használják a sportban. Mit látsz a gyakorlatban?
Két formát látok leggyakrabban. Az egyik: valaki túledzi magát egy szezonban, és a teste mond le. Itt látni az alvás megromlását, a pulzus változását nyugalomban, az érdeklődés elvesztését. A másik: valaki nem túl sokat edz, de túl sok minden mást vállal a hétben, és a sport bekerül a „még ezt is” listára. Itt nem a test fárad, hanem a fej.
Q: Mit ajánlasz olvasónak, akinek úgy érzi, eljutott valamelyikhez?
Egy hét szünetet — valódi szünetet. Aztán egy beszélgetést egy edzővel vagy egy szakemberrel, aki nem azonnal új tervet ad, hanem először meghallgatja. A Flowbody szerkesztőségének éppen ez a kínálata: az első konzultáció nem edzéstervről szól, hanem arról, mit lehet kivenni a hétből.
Q: Mire vagy büszke az utóbbi évek munkádban?
Hogy egyetlen kliensemet sem küldtem el „kevésnek”. Mindenki azzal jön, amije van — egy órás munkanaposi rés, gyerek mellett, kerékpárral. Az én feladatom az, hogy ezzel dolgozzak, és ne azzal, ami nincs.
A kávézó hátsó asztala, ahol a beszélgetés zajlott — Budapest, V. kerület, 2026. május.
Szerkesztőségi jegyzet. Az interjú vágatlanul, csak nyelvtani korrekcióval került közlésre. Az itt szereplő edzői megfigyelések egyéni tapasztalatok, nem általános érvényű ajánlások — mielőtt jelentősen változtatna a reggeli rutinján vagy edzéstervén, kérje egyéni szakember tanácsát.
Edzői konzultáció

Beszéljünk az ön reggeléről — első találkozó ingyen

Egy szerkesztett beszélgetés Tóth Balázs egyik edzőkollégájával. Nincs előírt terv, csak figyelem.

Kötelezettség nélkül · az első találkozó ingyenes · 24 órán belül válaszolunk

Interjú · május 2026

Kovács Eszter a gyaloglás politikájáról

A Margit hídon átvezető beszélgetés a városi gyalogos létről, a reggeli munkába indulás ritmusáról és arról, miért nem edzés a séta.

Kovács Eszter riporter a Margit hídon Budapesten, lassan sétál a Duna fölött
Kovács Eszter
Riporter · városi mozgás
Kovács Anna
Főszerkesztő · Flowbody

A beszélgetést egy április végi délutánon, a Margit hídon menet közben rögzítettük; néhány válasz közbeszúrt megjegyzés a hídról vagy a Dunáról.

Q: Miért hangsúlyozod, hogy a séta nem edzés?
Mert ha edzésnek tekintjük, akkor egy teljesítményrácsra húzzuk. Lépésszámra, percre, kalóriára. Egy séta akkor működik a hétköznapokban, ha nem kell hozzá ráhangolódni — egyszerűen elmegyek két megálló között gyalog, és nem érzem úgy, hogy „edzettem”. Ez a határ azért fontos, mert sok olvasó pont attól vonakodik, hogy mozogjon, hogy a mozgásban nincs „elég”.
Q: Mégis sokat sétáltok a szerkesztőségben.
Igen. A hétfői megbeszélést mindig sétálva tartjuk. Negyven percig megyünk a Margitsziget alsó körén, és közben elmondjuk, ki min dolgozik a héten. Ennek nem az a célja, hogy edzzünk, hanem hogy az ülő munkanap ne álló helyzetből induljon.
Q: Mit látsz, amikor interjúkat készítesz budapesti járókelőkkel?
Két csoportot. Az egyik tudatosan gyalogol — a munkahelyét, a bevásárlást, a barátok látogatását tervezi úgy, hogy gyalog be tudjon menni. A másik nem gondol rá, de mégis sokat gyalogol, mert a városban él. Nekik is meg szoktam mondani, hogy ez érték — még ha nem is mérik.
Q: Mit szólnál egy olvasónak, aki azt mondja, neki nincs ideje sétálni?
Hogy nézzen rá a hetére, nem a napjára. A napjából tényleg nehéz kicsempészni harminc percet egy újabb dolgozóra. Egy hétből viszont általában lehet — ha tudatosan átszervez egy-két útvonalat. A vasárnapi családlátogatás, ha gyalog megy, edzői szempontból sokat ér. Hétközben pedig nem új sétát keresünk, hanem meglévő utat alakítunk gyaloglósra.
Q: Milyen cipő?
Erre soha nem adok ajánlást. Egy jó talpú, kényelmes lábbeli mindenkinek mást jelent. Ami fontos: ne új cipővel induljon hosszú sétára, és ne azt vegye fel egész nap, amiben a metróra rohant reggel — az este már fáj.
Q: Mennyit gyalogolsz egy átlagos napon?
Nem mérem. Munkanapon van, hogy keveset, ha sokáig ülök az irodában. Más napokon háromszor annyit, mert interjút készítek, és gyalog megyek egyik helyszínről a másikra. Ez a változatosság normális, nem kell egyensúlyba állítani. A heti összeg számít.
Q: Mi a kapcsolat a séta és a pihenés között?
Nehéz kérdés. Egy nagyon hosszú séta, mondjuk háromórás, már nem pihenés — fáraszt. Egy húszperces séta munka közben, ebéd után, viszont pihentet. A különbség nem a hosszban van, hanem a szándékban: pihenni akarok-e vele, vagy egy másik feladatot oldok meg vele.
„Egy séta akkor működik a hétköznapokban, ha nem kell hozzá ráhangolódni.”
Q: Mit gondolsz a kerékpározás megjelenéséről Budapesten az utóbbi években?
Lassan változó város vagyunk. Vannak utak, ahol egy kerékpáros nyugodtan érzi magát, és vannak, ahol nem. Ez nem mozgáskérdés, hanem várostervezési kérdés. A Flowbody olvasójának én ezt mondom: ha úgy érzi, túl veszélyes egy útvonalon kerékpárral, akkor ne kényszerítse magát rá. Egy másik napon, egy másik útvonalon vagy egy közlekedési eszközcserével lehet megoldani.
Q: Egy olvasó megírta, hogy hétvégén szinte mozdulatlan, mert munkanapon kimerül. Mit válaszolnál?
Hogy ez nem mozgáshiány, hanem regenerációs kérdés. Ha valaki munkanapon nyolc órát ül, egy órát utazik, és otthon még gondot visel a háztartásra, akkor a hétvégi mozdulatlanság érthető válasz a testtől. Az ilyen olvasónak nem új edzéstervet ajánlok, hanem egy beszélgetést egy szakemberrel arról, hogyan lehetne kevesebbet ülni a munkahelyén.
Q: Egy fontos megfigyelésed a városi gyaloglásról?
Hogy a járókelők, akiket megfigyelek, ritkán sietnek úgy, ahogy reggelre képzelnék. A nyolc órás reggelek lassabbak Budapesten, mint amilyennek látszanak. Egy átlagos délelőtti járókelő tempója nem messze van egy „komfortos sétától”. Ezt szerintem jó tudni, mert eloszlatja azt a képzetet, hogy a város mindig siet.
Q: A téli gyaloglás más?
Más. Rétegesebb ruházat, óvatosabb tempó, néha rövidebb táv. De a téli séta nem rosszabb, csak más a koreográfiája. A téli budapesti utcán például a Duna mentén jó sétálni, mert ott szélesebb a járda, és a szél nem szorul be a házak közé.
Q: Egy zárógondolat olvasóinknak?
Hogy ne legyen büszke valaki arra, ha sietve járja a várost. A sietés nem érdem. A lassú gyaloglás is mozgás — sőt, sok ember számára pontosan ez az a forma, amelyik beleférhetne a hétébe minden nap.
A Margit híd, ahol a beszélgetés nagy része zajlott — 2026. április 30.
Szerkesztőségi jegyzet. Eszter interjúi mindig hosszabbak, mint a klasszikus újságírói formátum — ezt a lap szándékosan őrzi. Az itt szereplő ajánlások nem orvosi tanácsadás; bármilyen tartós kényelmetlenség esetén kérjen szakembertől véleményt.
Edzői konzultáció

Tervezzünk önnek egy gyaloglós hetet — első találkozó ingyen

Egy közös átnézés arról, hogyan illeszthető több gyaloglás a hetébe, anélkül, hogy új feladat lenne.

Nincs kötelezettség · az első találkozó ingyenes

Interjú · április 2026

Szabó Márk a pihenőnap szerkesztéséről

Egy budapesti könyvesbolti kávézó hátsó asztalánál arról, miért gyakorlat a pihenés, és hogy miért nem üres egy jól megszerkesztett szabad nap.

Egy magyar olvasó egy budapesti könyvesbolti kávézó csendes asztalánál ül
Szabó Márk
Olvasószerkesztő · Flowbody
Kovács Anna
Főszerkesztő

A beszélgetést egy szombat délután rögzítettük egy hetedik kerületi könyvesbolti kávézó hátsó asztalánál. Az interjú végén Márk hazasétált, mert „a pihenőnap nem nézi a metrópéntek óráját”.

Q: Miért foglalkozol annyit a pihenőnap kérdésével?
Mert a szerkesztőségünkbe érkező levelek egy szelete pontosan erről szól. Nem arról, hogy az olvasó hogyan mozogjon többet, hanem hogy hogyan ne dolgozzon vasárnap. Sokáig magam is bűntudattal pihentem — most már komolyan veszem.
Q: Mit jelent egy „jól megszerkesztett” pihenőnap?
Először is, hogy döntés. Nem az, ami megmarad a hét végén, amikor mindennel végeztünk — mert akkor nem fog megmaradni semmi. A pihenőnap legalább egy nappal előbb meg van jelölve, és az ember tudja, hogy aznap nem fog elindulni gyors üzenetekre.
Q: Mit nem szabad csinálni pihenőnapon?
Erre nincs általános szabályom. Nekem nem szabad e-mailezni — ettől hosszú idő alatt mindenki elszokik. Másnak nem szabad sportolnia, mert nála a sport már a munka része. Megint másnak a házimunkát kell elhalasztania. A „nem szabad” mindenkinek máshol van.
Q: Mire való a pihenőnap, ha nem alvásra?
Hogy a fej kijöjjön a munkából. Olvasásra, lassú sétára, családi vagy barátokkal töltött időre, kézi mozdulatokra — főzés, kerti munka, ácsmunka. Bármi, ami nem a hétközi munkám része. A „nem” fontosabb itt, mint a „mit”.
Q: A magyar olvasói közösségünkben sokan azt mondják, hogy nehéz lekapcsolni hétvégén. Mit ajánlasz?
Egy kis trükköt. Pénteken munka után fél óra alatt nagyon röviden átnézem, mi van a jövő hétfőre. Ezzel a fél órával egész hétvégén nem nyúlok a munkához, mert tudom, hogy hétfőn folytatható. Sokan azért nem tudják lekapcsolni magukat, mert azt érzik, hogy „valamiről elfeledkezem”. Ez a fél óra ezt az érzést szünteti meg.
Q: Mit gondolsz a digitális detoxról?
Mint általános fogalom, túl van értékelve. Mint konkrét gyakorlat — például egy pihenőnapon nem nézek hírfolyamot — működik. A különbség az, hogy nem életstílusváltást javaslok az olvasónak, csak egy szelektív, jól körülhatárolt csendet.
„Egy jól megszerkesztett pihenőnap legalább egy nappal előbb meg van jelölve.”
Q: Milyen szerepe van az olvasásnak a pihenőnapodon?
Központi. Egy hosszabb fikciós olvasmányt általában szombatra tartogatok. Nem kell végigolvasnom egy hét alatt — egy könyv két-három hétig is nálam lehet, és ez jobb is. Az olvasás nyugodt jelenléttel rendelkezik: nincs csengő, nincs üzenet, nincs algoritmus.
Q: A budapesti olvasói közösségben mi lepett meg a legjobban?
Hogy nagyon sokan érzik túl rövidnek a pihenőnapot, ha csak egy van. Egy és fél nap — péntek este és szombat — más a pihenés szempontjából, mint egy szombat. A „pihenés” minőségéhez sokszor szükséges egy puffer-este, és nem rögtön egy aktív szabad nap.
Q: Az ünnepekkel mi a tervek?
A Flowbody szerkesztősége az ünnepek alatt nem dolgozik. Aki ír nekünk az ünnepi szünetben, az tudni fogja, hogy nem azonnal kap választ — ezt megírjuk az e-mail-automatában is. Egy lap, amelyik a fenntartható mozgásról és pihenésről ír, nem dolgozhat a saját olvasói pihenése alatt.
Q: Mit ajánlasz olvasónak, aki most kezdene szerkesztett pihenőnapot tartani?
Hogy az első hónapban ne értékelje. Tartson négy alkalmat, mindegyik más-más mintával, és csak utána nézzen rá. A pihenés tanulása lassú gyakorlat — egy hét után nincs ítélet róla.
Q: Zárógondolat?
Hogy aki ezt olvassa, az ne keressen tippeket a pihenéshez. Egy gyakorlatot keressen, és tartson ki mellette néhány hétig. A tippek nem pihentetnek, csak a gyakorlat.
A könyvesbolti kávézó, ahol a beszélgetés zajlott — Budapest, VII. kerület, 2026. április.
Szerkesztőségi jegyzet. Márk ebben a beszélgetésben magánjellegű megfigyeléseket osztott meg — ezek a gyakorlatok nem ajánlások konkrét élethelyzetekre. A pihenés egyéni szervezéséhez érdemes szakember tanácsát is kérni.
Edzői konzultáció

Beszéljünk az ön pihenőnapjáról — első találkozó ingyen

Nem új edzéstervet kínálunk — egy közös átnézést arról, mit lehet kivenni a hetéből, hogy a pihenés is helyet kapjon.

Nincs előfizetés · az első találkozó ingyenes · 24 órán belül válaszolunk